Amerikában ez a sport annyi embert mozgat meg, mint a kosárlabda. Hogy csinálja? Hát egyrészt úgy, hogy az USA híres arról, hogy mindenféle sportot felkarol, főleg a csapatsportokat, másrészt pedig bizony elég élvezetes tud lenni. Európában nem annyira népszerű, de ugyanakkor Japánban bolondulnak érte, igaz, ott imádják a csipogó, villogó kicsi pokémonokat is. Japán mellett szól azonban mégiscsak, hogy megálmodták a Dragonball-t nagy respect érte! Hazánkban nem a legismertebb játék, ez is tény, ám ki hitte volna, még válogatottunk is van!
Összességében aki látott már amerikai filmeket (kevés olyan van, aki nem), az tudja, miről szól ez a játék: két csapat egy négyzetszerű pályán futkározik, az egyik dobja a labdát, a másik megpróbálja elütni, és ha elütötte, nagykirály, de csak akkor, ha az ellenfél játékosai nem kapják el a labdát. Ha elkapják, akkor jön a drámai futás a pálya végéig, ahol jöhet a még drámaibb becsúszás, amit a bíró "Bent vaaaaaaan!" vagy "Kint vaaaaaaaaan!" kiáltással értékel. Kb. ennyi lenne, ám azért a szabályrendszer kicsit bonyolultabb, pl. a kiesési rendszer, mikor hova kell dobni és ilyenek. Az ember hamar belejön azért, ha ráérez az ízére.
A pályán kívül van néhány eszköz, amire azért szükség van a játékhoz, így az ütő, a labda, a kesztyű és mivel a védelem az első, a sisak, hiszen ha a labda eltalálja a fejünket, nagyon közelinek érezzük az Orion-övet. Két csapat kell a meccshez, és egy bíró is kéne, mert ha valamely csapat bíráskodik, akkor azért ez nehezen lesz objektív döntéshozó szerv.
A videó megmutatja, miért is kell védőcucc a játékhoz... A galamb olyan volt, mint Batman: bátor és vakmerő.
