"Üsd, vágd, nem apád, nem anyád" - kábé erről szól a boksz, annyi kivétellel, hogy a lábakat nem használjuk, csak sasszézásra :) Persze ez így nagyon le van egyszerűsítve, de hát erről van szó, ha belegondolunk.
Nagyjából az történik a ringben, hogy két, viszonylag izmos azonos nemű ember megpróbálja kiütni a másikat, vagy több ütést mérni az ellenfelére, hogy aztán a végén pontozással nyerjen. Néhány jól sikerült ütés végleges lehet, hiszen ha jól meg tudja az egyik bokszoló sorozni a másikat, akkor az eldől, mint egy krumpliszsák.
Van sokféle kategória, hiperpehelysúly, középsúly és atombrutálsúly, mindegyikben más tömegű bokszolók. Ez elég logikus, mert hát gondoljunk bele, mondjuk valamelyik Klichko mit művelt volna Koko arcával... Még most is próbálnák valahogy visszaplasztikázni emberszerűvé. Úgyhogy szét kell szedni bizony ilyen kategóriákra az embereket, hogy ne legyen kivégzés egy meccs. Így is van persze, hogy a tudásbeli különbségnek hála (vagy mert egyszerűen csak erősebb) az egyik tag rongyosra püföli a másik pofiját.
Alapvetően a szabályok elég egyszerűek, hiszen csak ütni kell az aktuális ellenfelet, és próbálni kivédeni az ő támadásait. A meccsekre fel kell ugye készülni, erre külön bokszzsákok, pofozógépek kellenek, az edzőpajtiknak ütésvédő kesztyűk és ilyesmik. A profi szinteken nincsen fejvédő, csak a bokszkesztyű meg a nagyon szekszi rövidgatyók a közeli kínai turkálókból, de az amatőröknél nem ritka a fejvédő. Nem azért, mert ők nem annyira tigrislelkűek, mint a 100-szor tapasztaltabb kollégáik, hanem egyszerűen csak fizikálisan gyengébbek, egy-egy jól irányzott ütés komoly következményekkel járhat. Menetekre van osztva a meccs, minden menet néhány perces, a menetek között pedig van egy kis idő szusszanni, vért köpni és sírni az edzőnek, hogy "Baszki, ez meg fog ölni!". Utána jön a "ding-ding", és kezdődik a következő menet. A legmagasabb szinteken 12 menetet küzdenek végig a bokszolók, a többiek 10-et, 8-at vagy még kevesebbet, ha jól tudom, megegyezés alapján.
Ha az egyik fél edzője úgy látja, protezsáltja erősen vesztésre áll, bedobhatja a türcsit, hogy ezzel megmentse emberét a totális K.O.-tól. Ilyenkor ő nyilván elveszti a harcot, de legalább túléli, és hamarabb felépül, mintha az orrát a tarkójára ütnék. Sokszor csak nagyon kicsi különbség van a két fél között, ilyenkor a pontozóbírák kerülnek előtérbe a meccs végén, és ők döntik el, kié volt a küzdelem. A bíró pedig felemeli a győztes kezét, aki örömittasan, kifejezéstelenné vert arcával megpróbál mosolyogni és nyilatkozni a tévés riportereknek. Ez hol sikerül, hol nem :)
Nagyon jó kondi, kitartás, erős lélekjelenlét és gyorsaság, kb. ezekre van szüksége egy bokszolónak. Ha valamelyik hiányzik, könnyen lehet, hogy nem sűrűn fogják felemelni a kezét, csak amikor az orvos beszúrja az infúzióját. Kemény sport ez, csak a legerősebbeknek ajánlott!
