Sportblog

Más megközelítésben meg, ha szétnézek magam körül és látom az eladósodott családokat, összevont iskolákat, munkát kereső dolgos embereket, a vidéki falvak lakóinak kétségbeesettségét, és a külföldi cikkeket a beteg országról a Duna mentén, eszembe jut a roller szó. Nem feltétlenül a sportos értelmében, egy melléknévvel az elején, amit most nem írok le. Nekem is van kisbaba rokonom, nem akarom meggyalázni az étkezését. :)

Furcsa, mert nemrég kezdtem el a rollerek iránt érdeklődni, éppen amiatt, hogy sokat hallottam azt a csúnya kifejezést, amiben szerepel ez a sport is (szopóroller). Elkezdtem körülnézni székesfővárosunkban és láttam, hogy mindenki rollerezik. Elképesztően sokan! Gyerekek tempóznak ezzel a Margit-hídon, sportolók mennek ezzel edzésre a Hajósba, és anyukák is nyomulnak rolleren, hátukon babájukkal. A 4-6-os villin naponta látni valakit, aki rollerrel száll fel egy-két megállóra, majd úgy folytatja útját. Elképzelni sem tudom, hogy nem félnek attól, hogy egy tömény fémből készült eszközzel róják Budapest utcáit.

A roller ebben a melegben jó szolgálatot tehet. Néha az ember összezsúfolódva a metrón úgy érzi, hogy csak ő fürdik naponta, vagy csak ő nem evett hagymát aznap vagy, hogy csak neki van egynél több ruhája. Ez a rollerrel kétfelől is megkerülhető: egyrészt nem kell másokkal együtt aszalódni a BKV-n, másrészt saját napirenddel indulhatunk útnak a szabad levegőn suhanva. A negyven fok sem annyinak érződik, ha az ember 10-zel megy!

Ha rollerezünk, szükségünk van térdvédőre, mert eleshetünk. Rövidnacit vegyünk fel, hogy ne akadhasson össze a gatyaszárunk. Ja és egy idő után nem tudunk majd mást felvenni, hiszen annyira formás lesz a hátsónk és a combunk a rollerezéstől, hogy mutogatni akarjuk majd úton-útfélen. Bár tapasztalatból mondhatnám ezt... Vehetünk fel még bukósisakot is, meg a szokásos dolgokat: könyökvédő, csuklószorító. Mindig az évszaknak megfelelően öltözzünk, ha télen (nem hóban, sárban!) rollerezünk, vegyünk fel kabátot, csizmát. Magassarkú nem annyira ajánlott, az akadásveszély miatt. Semmi különösre nincs szükség egyébként a rollerezéshez, nem kell különösebb felszerelés hozzá. Gyerekkoromban hányszor elestünk a rolleren meg a bicón, aztán mégis itt vagyunk…

Szinte minden sport lehet veszélyes, ezért normális mértékű védelemre mindig szükség van. Persze nem arról van itt szó, hogy kenjünk a gyerekre 98-as faktorú napkrémet, ha kimegy biciklizni, de azért egy sisak nem árthat. Az egyik fajta protektor a bukósisak: görkorisoknak, biciklistáknak, motorosoknak ajánlott. Boxhoz inkább fejvédőt ajánlunk, segíti a nyakat és a fejet egy helyben tartani ütések elszenvedésekor, és védi arcunkat a sérülésektől.

Gyerekek számára létezik cipőprotektor, amely a futóbiciklin való sportoláskor védi cipőjüket a kopástól, de egyéb szabadidős tevékenységeknél is hasznos lehet. Használhatunk még mellkasvédőt is, amely védi bordáinkat és csontjainkat eséskor, vagy ütésekkor. Ha komoly esésekre reális esélyünk van, használjunk hátvédőt is. A legáltalánosabb a bukósisak mellett mégis a térd- és könyökvédő, szinten az összes görkorizón látni ilyet, még a felnőtteken is. Ők biztosan tapasztalatból cselekednek úgy, ahogy. Még védőnadrág is szokott rajtuk lenni, ami nagyobb eséseknél a farkcsont repedését akadályozza meg. Ugye estek már el Önök is a jégen úgy, hogy azt hitték, többé nem kelnek fel? Akkor megértik őket! :)

Az olyan sportok esetében, ahol sérülésekre lehet számítani, ott kell vállvédőt és mellkasvédőt is használnunk, ilyen sport az amerikai foci vagy a hoki. Nők esetében ezek a melleket is védik az esetleges sérülésektől, amik később a gyerek ellátásban okozhatnak problémákat. Ajánlatos a fogvédő is olyan sportoknál, mint a boksz vagy a hoki, mert ki tudja, bármi történhet, és egy új fogsor nemcsak kényelmetlen, de drága is!

Figyelték már azt a vicces jelenséget, amikor 11-est rúgnak és a védőcsapat kérdőn néz az rúgóra, ágyékához tapasztva kezét? Ennek kiküszöbölésére jó a szuszpenzor, amelyet, ha nem mosunk ki soha, még babonának is jó (ahogyan az Ace Venturában tették a csapat tagjai). :)

A protectorok, védőfelszerelések összeforrtak a sportokkal, mert bizony fő az óvatosság. Lehet ugyan, hogy hiába öltözünk be, mint a disznó, de legalább azzal a tudattal fogunk tudni mozogni, hogy bármi is történjék, mi készen állunk a harcra!

A görkorcsolya tulajdonképpen testvér a gördeszkával és a korcsolyával is. Mint a basekosár, a baseball és a kosárlabda furcsa keveréke. Ha gyermekünket akarjuk megtanítani görkorcsolyázni, számítani kell néhány esésre, amíg beletanul az egyensúlyozásba. Először kölcsönkorival próbálkozzunk, hiszen a gyerek lehet, hogy megutálja az egészet, és nem fogja használni a sajátját. Szükség lesz térdvédőre, ezt még felnőtteken is gyakran látok. Vannak, akik bukósisakot és könyökvédőt is hordanak. Ezek sem ártanak, főleg a belvárosi forgatagban. Ne hosszú nadrágban menjünk, mert összeakadhat a lábunk, és a rövidben jobban élvezhetjük pl. a hídon való áthaladáskor a szél hűsítő hatását.

A görkorcsolyázásnak egyébként négy szintje van: fitnesz, agresszív, szlalom és gyorsasági. A fitnesz kategóriába a boltokban kapható görkorcsolyák többsége beletartozik. Jellemzőjük a magas szárú, kényelmes cipő, egy sorban elhelyezett 4 db 72–84 mm-es közepes keménységű kerékkel. Általános szabadidős célra, városi közlekedésre és kisebb kirándulásokra használható. Az agresszív kori elsősorban lépcsőkön, korlátokon, félcsövekben és egyéb speciális akadályokon való ugrásokhoz kifejlesztett korcsolyatípus. Jellemzője a zömök, strapabíró bakancs, négy vagy kettő, egymás mögött elhelyezett, széles, szögletes keresztmetszetű, kis átmérőjű, kemény kerék. A két középső kerék között megerősített talprész található, amely a korlátokon és éleken való oldalirányú csúszás eszköze. A gyorsasági kori gyorsasági versenyzéshez kifejlesztett görkorcsolyatípus. Jellemzője az alacsony szárú, könnyített cipő, egy sorban elhelyezett 5×80–95 mm, illetve újabban 4×100 mm-es kerékkel. A kerekek csapágyai a súly csökkentése érdekében kisebb méretűek, mint a Fittness korcsolyáknál (ún. mikrocsapágy).

A megállásra is létezik számos technika: Sarokfék: Nem túl elegáns, zajos módja a megállásnak, viszont könnyű megtanulni és a kerekeket is kíméli. Ez a módszer nem túl hatásos. A féktáv meglehetősen hosszú. T-fék: A fél korcsolyára helyezve a testsúlyt a másik korcsolyát kicsit oldalt hátraengedve keresztbe fordítva lenyomjuk a földre, és így alakul ki a fékező hatás. Hátránya, hogy erősen koptatja a kerekeket. Hóeke: Enyhe lejtőn a sebesség csökkentésére alkalmas módszer, amely hasonlít a síelésnél alkalmazott hóekére. Magic Slide: Hirtelen megállásra használható módszer, amelynél a fékező lábat mély szögben bedöntve előretoljuk, a hátsó lábon pedig hátrafelé gurulunk. Szlalomfékezés: A síelők fékezéséhez hasonló módszer, amikor váltakozó irányú éles kanyarokkal csökkentjük a sebességet. Vagy ott van a kedvencem, a "Bumm" technika: lényege, hogy izomból nekihajtsunk egy tömör téglafalnak, és próbáljunk meg kalimpálni a lassítás érdekében. Nem fog sikerülni, és jól lehet, néhány csontunk is eltörik, de a siker garantált, meg fogunk tudni állni!

És ha nem csak a sportos oldaláról nézzük, a Szigeten minden évben van görkori diszkó :) Kaland, kihívás! Aki szeret gyorsított iramban közlekedni, annak vagy a bicikli, vagy a görkorcsolya ajánlott. Ám a cikk lényege, hogy meghozza a kedvet a görkorizáshoz, úgyhogy... le a biciklikkel, éljenek a görkorcsolyák! Pláne, hogy egyre több helyen tudunk hódolni a görkorinak, pl. itt, Székesfehérváron :)