A görkorcsolya csak annyiban hasonlít a sima korcsolyára, hogy egy cipő, amiben gyorsabban lehet közlekedni, mintha gyalogolnánk. A görkori a sima kori aszfaltra tervezett változata, a városban is rengetegen használják, mert gyors, biztonságos és könnyedén lehet vele fékezni. Utóbbi kettőben máris veri a szintén népszerű bicajt, sőt, mivel nem jármű, simán át lehet vele haladni a zebrán is, míg a bicikliről le kellene szállnunk és áttolni. A bicikli elegánsabb, és talán gyorsabb is, ám a görkorcsolya menőbb, és extravagánsabb.
A görkorcsolya tulajdonképpen testvér a gördeszkával és a korcsolyával is. Mint a basekosár, a baseball és a kosárlabda furcsa keveréke. Ha gyermekünket akarjuk megtanítani görkorcsolyázni, számítani kell néhány esésre, amíg beletanul az egyensúlyozásba. Először kölcsönkorival próbálkozzunk, hiszen a gyerek lehet, hogy megutálja az egészet, és nem fogja használni a sajátját. Szükség lesz térdvédőre, ezt még felnőtteken is gyakran látok. Vannak, akik bukósisakot és könyökvédőt is hordanak. Ezek sem ártanak, főleg a belvárosi forgatagban. Ne hosszú nadrágban menjünk, mert összeakadhat a lábunk, és a rövidben jobban élvezhetjük pl. a hídon való áthaladáskor a szél hűsítő hatását.
A görkorcsolyázásnak egyébként négy szintje van: fitnesz, agresszív, szlalom és gyorsasági. A fitnesz kategóriába a boltokban kapható görkorcsolyák többsége beletartozik. Jellemzőjük a magas szárú, kényelmes cipő, egy sorban elhelyezett 4 db 72–84 mm-es közepes keménységű kerékkel. Általános szabadidős célra, városi közlekedésre és kisebb kirándulásokra használható. Az agresszív kori elsősorban lépcsőkön, korlátokon, félcsövekben és egyéb speciális akadályokon való ugrásokhoz kifejlesztett korcsolyatípus. Jellemzője a zömök, strapabíró bakancs, négy vagy kettő, egymás mögött elhelyezett, széles, szögletes keresztmetszetű, kis átmérőjű, kemény kerék. A két középső kerék között megerősített talprész található, amely a korlátokon és éleken való oldalirányú csúszás eszköze. A gyorsasági kori gyorsasági versenyzéshez kifejlesztett görkorcsolyatípus. Jellemzője az alacsony szárú, könnyített cipő, egy sorban elhelyezett 5×80–95 mm, illetve újabban 4×100 mm-es kerékkel. A kerekek csapágyai a súly csökkentése érdekében kisebb méretűek, mint a Fittness korcsolyáknál (ún. mikrocsapágy).
A megállásra is létezik számos technika: Sarokfék: Nem túl elegáns, zajos módja a megállásnak, viszont könnyű megtanulni és a kerekeket is kíméli. Ez a módszer nem túl hatásos. A féktáv meglehetősen hosszú. T-fék: A fél korcsolyára helyezve a testsúlyt a másik korcsolyát kicsit oldalt hátraengedve keresztbe fordítva lenyomjuk a földre, és így alakul ki a fékező hatás. Hátránya, hogy erősen koptatja a kerekeket. Hóeke: Enyhe lejtőn a sebesség csökkentésére alkalmas módszer, amely hasonlít a síelésnél alkalmazott hóekére. Magic Slide: Hirtelen megállásra használható módszer, amelynél a fékező lábat mély szögben bedöntve előretoljuk, a hátsó lábon pedig hátrafelé gurulunk. Szlalomfékezés: A síelők fékezéséhez hasonló módszer, amikor váltakozó irányú éles kanyarokkal csökkentjük a sebességet. Vagy ott van a kedvencem, a "Bumm" technika: lényege, hogy izomból nekihajtsunk egy tömör téglafalnak, és próbáljunk meg kalimpálni a lassítás érdekében. Nem fog sikerülni, és jól lehet, néhány csontunk is eltörik, de a siker garantált, meg fogunk tudni állni!
És ha nem csak a sportos oldaláról nézzük, a Szigeten minden évben van görkori diszkó :) Kaland, kihívás! Aki szeret gyorsított iramban közlekedni, annak vagy a bicikli, vagy a görkorcsolya ajánlott. Ám a cikk lényege, hogy meghozza a kedvet a görkorizáshoz, úgyhogy... le a biciklikkel, éljenek a görkorcsolyák! Pláne, hogy egyre több helyen tudunk hódolni a görkorinak, pl. itt, Székesfehérváron :)
